Átalányadó
Mezőgazdasági átalányadózás — egyszerűsített adózási mód
Az átalányadó egyszerűsített adózási mód, amelynél a jövedelem a bevétel meghatározott hányadaként kerül megállapításra (nem a tényleges költségek alapján). Mezőgazdasági kistermelők és őstermelők számára kedvező, mert csökkenti a könyvelési és adminisztrációs terhet. A bevételi értékhatárt az adótörvény minimálbérhez kötve határozza meg.
Értékhatárok (2026)
Az átalányadózó őstermelőre minimálbérhez kötött kedvezmények vonatkoznak (2026-os havi minimálbér: 322 800 Ft, éves 3 873 600 Ft).
Az átalányadózás csak akkor alkalmazható, ha az őstermelői bevétel az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2026-ban 38 736 000 Ft); e fölött tételes költségelszámolásra kell áttérni. A vélelmezett költséghányad az őstermelőnél egységesen 90%, vagyis a jövedelem a bevétel 10%-a. A bevétel az éves minimálbér ötszöröséig adómentes; a megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig szintén adómentes (a fenti összegek a 2026-os minimálbér-képlet alapján számolva). A mezőgazdasági őstermelő átalányadójánál a vélelmezett költséghányad egységesen 90%, vagyis a jövedelem a bevétel 10%-a (a sávos 10/40/80%-os kulcsok az általános egyéni vállalkozói átalányadóra vonatkoznak, nem az őstermelőre).
Kinek éri meg?
Az átalányadó akkor előnyös, ha a tényleges költségek aránya alacsonyabb, mint a törvényben vélelmezett költséghányad — így kevesebb adminisztrációval kedvezőbb adóalap adódik.
Magas valós költséghányad (például nagy input- vagy gépköltség) esetén a tételes költségelszámolás lehet kedvezőbb. A döntés évente felülvizsgálandó, és arról az éves szja-bevallásában nyilatkozik.