Kistermelő
Kis volumenű, jellemzően közvetlen értékesítést végző termelő
A kistermelő a kisebb volumenben, jellemzően közvetlenül a fogyasztónak vagy helyi piacra értékesítő mezőgazdasági termelő. Az élelmiszerlánc oldalán a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet („kistermelői rendelet") szabja meg a mennyiségi korlátokat és az értékesítés szabályait. Az adózás oldalán az Szja tv. korábbi „mezőgazdasági kistermelő" fogalmát 2021-től az őstermelői rendszer váltotta fel, így az értékhatárok ma a minimálbérhez kötöttek. A státusz célja a kis léptékű termelés terheinek csökkentése a nagyobb üzemekhez képest.
Két fogalom egy néven
A „kistermelő" szó kétféle szabályozási kontextusban él.
- Kis mennyiség, közvetlen vagy helyi értékesítés
- Jogalap: 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet (2023. november 23-tól, az 52/2010. FVM rendelet helyett)
- FELIR-azonosító kell; nem csak természetes személy lehet kistermelő
- Egyszerűsített higiéniai előírások, mennyiségi korlátokkal (a rendelet mellékletei szerint)
- Az Szja tv. korábbi „mezőgazdasági kistermelő" fogalmát 2021-től az őstermelői rendszer váltotta fel
- Az Szja tv. „mezőgazdasági kistermelő” fogalmát 2021-től az őstermelői rendszer és az átalányadózás váltotta ki
- Csökkentett nyilvántartási teher
A gyakorlatban a legtöbb kis léptékű termelő ma őstermelőként, átalányadóban gazdálkodik.
Mire jó a státusz?
A kistermelői keret a kis volumenű előállítás és értékesítés adminisztrációját könnyíti.
Az élelmiszerlánc oldalán a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet („kistermelői rendelet") mellékletei adják a mennyiségi korlátokat és az értékesítés szabályait, az adózás oldalán a NAV őstermelői tájékoztatói. Mivel mind a mennyiségi korlátok, mind az értékhatárok változhatnak, a saját tevékenységére nézve mindig a hatályos szöveget ellenőrizze.